Az Alaptörvény hatályba lépésével az állampolgárok egy régóta fennálló igénye nyert polgárjogot: az ön- és tulajdonvédelemhez való jog. Ahogy arról az MTV híradója is beszámolt, az Alkotmányban ez nem szerepelt, csupán a Büntető törvénykönyv (jogos védelem), valamint – teszem hozzá – a Polgári törvénykönyv (jogos önhatalom/jogos védelem) fogalmazott meg ezeknek megfelelő törvényi tényállásokat.
Engem egyetlen aspektusában érdekel jobban most ez a kérdés, mégpedig a lőfegyverek vonatkozásában. Korábban írtam már egy bejegyzést arról, hogy milyen összefüggések vannak a bűnelkövetés és a fegyvertartás között, s az idézett amerikai kutatás lehangoló eredményt mutatott.
Az állampolgárokat régóta frusztrálta, hogy a “nyilvánvalóan” jogos védelmi helyzetben elsütött lőfegyver használója ellen büntetőeljárást indítanak annak kiderítésére, hogy nem követett-e el mégis bűncselekményt ezzel. Magánvéleményem, hogy a társadalmi frusztráció inkább a média terhére róható, hiszen egy ilyen eseményből többnyire azt a szeletet ragadják ki, amely a pozitív szereplő meghurcoltatását testesíti meg, és sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a másik – negatív szerepű – félnek. Az Alaptörvény rengeteg energiát szabadíthatott most fel, s kérdés, hogy ezt hogyan vezetik le. Szerintem az Alaptörvénybe foglalt jogos védelemre irányuló explicit felhatalmazás éreztetni fogja hatását a fegyvervásárlásban – dacára annak, hogy a fegyverszerzésre és -tartásra vonatkozó magyar szabályozás elég szigorú.
Az elkövetkezendő évek nagyon érdekes és izgalmas kutatások számára biztosítanak terepet ebben a témában. Érdemes lesz majd egy hosszabb időtávlatban elemezni, értékelni a rendőrségen vezetett lőfegyverek központi nyilvántartásában a lőfegyverrel rendelkező személyek számának alakulását, illetve, hogy melyik lőfegyver lesz a leginkább keresett. Az bizonyos, hogy ha önvédelmi célra kérnek engedélyt, akkor legfeljebb kettő rövid lőfegyvert lehet tartani. Rövid lőfegyver – a vonatkozó EU irányelv alapján - az a lőfegyver, melynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t. A kutatást fel lehet dobni olyan kérdések megválaszolásával, hogy mennyivel nőnek a lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés bűncselekmények száma, mennyi ember sérül vagy hal meg tűzfegyver használata miatt, illetve hány esetben indul eljárás a nem megfelelő tárolás következtében. Ezek már csak azért is fontos kérdések, mert a jelenleg hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát.
Kiegészítés. A félreértések elkerülése végett, ez a bejegyzés nem arról szól, hogy az Alaptörvény lehetővé teszi bárki számára, hogy mérlegelés vagy retorziók nélkül elvegye bármilyen bűnelkövető életét. A jogos védelem szabályait a Büntető törvénykönyv konkretizálja, amely azonban egy 2009-es Btk-módosítás miatt a korábbinál megengedőbb szabályozást vezetett be.
VG
2012. január 25.
“Az bizonyos, hogy ha önvédelmi célra kérnek engedélyt, akkor legfeljebb kettő rövid lőfegyvert lehet tartani.”
Ez netto hulyeseg. NULLA darabra fognak engedelyt adni.
Torvenytisztelo polgar NEM kaphat semmikeppen onvedelmi celra lofegyverre engedelyt.
Azt lenyegeben csak nagyvallalkozoki, politikai vezetok es sameszaik kaphatnak, meg nehany fegyveres rendvedelmi szerv tagja. Gyak. 8 ezernel alig tobb ember az egesz orszagban.
Normalis civil kizarolag a szabadon tarthato gaz-riaszto fegyverere kerhet es kaphat viselesi engedelyt. De az nem lofegyver.
Orsós András
2012. január 25.
Kedves VG!
A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről így fogalmaz:
25. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel.
(2) Önvédelmi célra kettő darab rövid lőfegyver megszerzése, tartása engedélyezhető.
Abban sem teljesen azonos az álláspontunk, hogy ki kaphat önvédelmi célra engedélyt. Persze csak remélni tudom, hogy törvénytisztelő emberek kaphatnak engedélyt, mert a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy csak büntetlen előéletű személy szerezhet hatósági engedélyt, illetve még ők sem a b-e) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén.
A gáz-riasztó fegyverben egyezik az álláspontunk.